Az élet zajló óceánja végtelen vizén

Az élet zajló óceánja végtelen vizén,
A vitorlám is szétszakadt sötét örvények mélyén.
A hullámok már elborítnak, de remélek még:
Tebenned bízom, Istenem! Csak Téged hívlak én.

Ments meg, ó, Istenem, kérlek!
Hozzád így kiáltok fel.
Átadom életem Néked,
Tőled nem távozom el.

Az élet zajló óceánján messze még a part,
És vihar tép lelkem is: vajon hajóm merre tart?
Elfáradva és ellankadva elzengem e dalt:
Tebenned bízom, Istenem! Te engem el ne hagyj!

A kikötőből felragyog egy távoli, kis fény,
A sötétség is oszlik már, végleg elmúlik az éj.
A láthatáron feltűnik a szép mennyei hon,
"Tebenned bízom, Istenem!" – éneklem szabadon.

Home


Next song