Mily jól esik ó Jézus, nékem

1. Mily jól esik ó Jézus, nékem,
Hogy nálad menhelyet tudok;
S mikor a bú, a gond nyom engem,
Én karjaid felé futok.
Eltűnni kell ekkor az éjnek,
Ha áldott nagy szeretetednek
Mélyéről fény árad reám;
Ilyenkor már ezen a földön
Élvezhetem mennyei üdvöm,
A fájdalom és gond után.

2. Ez a világ támadhat engem,
Alig törődöm én vele,
Ha hízeleg közelemben,
S rám mosolyog álnok szeme:
Ilyenkor gyorsan futok tőle,
Hozzád, Uram, a te öledbe,
Te hű barátom elfogadsz.
Ha el is fordul tőlem minden,
Te itt vagy kísértéseimben -
Segélyt, erőt, s tanácsot adsz.

3. Mikor a bűn énrám nyomul
És a bűn terhe nagyon nyom,
Akkor a lelkem hozzád vonul,
Drága barátom, Jézusom.
Menekülök a sebeidbe,
Ott a helyem, ahol meg védve,
Átok nem ér el engemet;
S ha minden is rám rontva támad,
A kárhozat reám nem árad,
Mert nagy szereteted befed.

4. Mikor pusztán viszel át engem,
Én átadom magam neked,
Te a felhőből táplálsz bőven,
S a kősziklából adsz vizet.
Bízom csodás vezérletedben,
Mert áldás van minden tervedben.
Ki mindig üdv felé terelsz.
Tudom, hogy karod megdicsőít
És a mennyekben felékesít,
Előbb azonban lent nevelsz.

5. Rémes lehet a halál másnak,
De én vígan nézek elé.
Mert az ellen nincs mérge annak,
Ki benned üdvét meglelé.
Ó a halál, mért is ijesszen,
Mikor épen abban a percben
Az örök fénybe lépek át;
Ezt az időt örömmel várom,
Ha e pusztától el kell válnom,
S elérem az örök hazát.

Home


Next song