Mily jól esik ó Jézus, nékem

1. Mily jól esik ó Jézus, nékem, Hogy nálad menhelyet tudok; S mikor a bú, a gond nyom engem, Én karjaid felé futok. Eltűnni kell ekkor az éjnek, Ha áldott nagy szeretetednek Mélyéről fény árad reám; Ilyenkor már ezen a földön Élvezhetem mennyei üdvöm, A fájdalom és gond után.

2. Ez a világ támadhat engem, Alig törődöm én vele, Ha hízeleg közelemben, S rám mosolyog álnok szeme: Ilyenkor gyorsan futok tőle, Hozzád, Uram, a te öledbe, Te hű barátom elfogadsz. Ha el is fordul tőlem minden, Te itt vagy kísértéseimben - Segélyt, erőt, s tanácsot adsz.

3. Mikor a bűn énrám nyomul És a bűn terhe nagyon nyom, Akkor a lelkem hozzád vonul, Drága barátom, Jézusom. Menekülök a sebeidbe, Ott a helyem, ahol meg védve, Átok nem ér el engemet; S ha minden is rám rontva támad, A kárhozat reám nem árad, Mert nagy szereteted befed.

4. Mikor pusztán viszel át engem, Én átadom magam neked, Te a felhőből táplálsz bőven, S a kősziklából adsz vizet. Bízom csodás vezérletedben, Mert áldás van minden tervedben. Ki mindig üdv felé terelsz. Tudom, hogy karod megdicsőít És a mennyekben felékesít, Előbb azonban lent nevelsz.

5. Rémes lehet a halál másnak, De én vígan nézek elé. Mert az ellen nincs mérge annak, Ki benned üdvét meglelé. Ó a halál, mért is ijesszen, Mikor épen abban a percben Az örök fénybe lépek át; Ezt az időt örömmel várom, Ha e pusztától el kell válnom, S elérem az örök hazát.

Home Next song