A halál legyőzőjének

1. A halál legyőzőjének,
A világ Üdvözítőjének
Vég nélkül dicsőség legyen!
Zengjen hála ének néki:
Az ég az Úr királyi széki,
S a föld örömben részt vegyen!
Elvégzé nagy művét,
Legyőzte sötétjét a zord sírnak.
Örvendj, vigadj, Ki híve vagy,
Mert él az Úr föltámadt!

2. Már mi rémíthetne téged?
A sírtól csak bűn rabja félhet.
Mi méltán vigadozhatunk!
Urunk él, s a dicsőségben
Mint Fejünk trónol, fönt az égben,
S mi az ő tagjai vagyunk!
Értünk áldoztatott, Dicsőn föltámadott
A halálból, Sír éjjelén Kél égi fény:
Ó, te húsvéti szép remény!

3. Többé nincs már aggódásunk,
Mert minden lelki vívódásunk
Hit által lecsöndesedik …
Zúgó tengerben mint kőszál,
A Krisztus tudománya úgy áll,
És fényes napként tündöklik.
Megreng és tűzben ég,
Széthull a mindenség, Semmivé lesz;
Ó, de a hit Megmarad itt,
És egykor mennyben boldogít.

4. Véle mindörökre élünk,
A sír és halál nem bír vélünk,
Csak kis időre szunnyadunk;
Miként Jézus a halálból
Nagy dicsőn fölkelt a mély sírból,
Mi is véle föltámadunk!
Parancsa földre hat, Megnyitja sírunkat,
És föltámaszt. Véle leszünk, Örvendezünk,
S őt imádni meg nem szűnünk!

Home


Next song