Mikor Jézus sírjából föltámadt

1. Mikor Jézus sírjából föltámadt
Megjelent övéinek.
Hangja felénk szívek felé áradt:
Békesség legyen néktek!
Bárcsak mi is látnánk Megváltónkat,
S hallhatnánk e békét adó szókat...
Jézus, légy hát közöttünk,
Békességed add nékünk!

2. Akik érte bánkódnak és sírnak
S ajkukról jő bús panasz,
Csüggedőknek, akik benne bíznak,
Békét ád ő és vigaszt.
Ha ezt hallja: „Uram, maradj nálunk!
- Szívesen megteszi kívánságunk
Megáldja a kenyerünk,
Ebben őrá ismerünk.

3. Mikor tanítványi nem is várták,
Zárt ajtón át megjelent.
Sebhelyeit mindnyájan meglátták,
Szólítá a hitetlent.
Boldog, ki valóságban szemléli,
De boldogabb, ki hitben átéli,
S szól az egykor hitetlen:
„Én Uram, én Istenem!"

4. Máskor, mint a Genezáret-tónál,
Megvizsgálja szívünket,
Nyájas szava gyengéden megdorgál:
„Mondd, szeretsz-é engemet!?"
Boldog, ki bűnéből sírva ébred.
S ezt mondja: „Uram, szeretlek téged!"
Annak az Úr megbocsát,
S rábízza a szent munkát.

Home


Next song