Mikor Jézus sírjából föltámadt

1. Mikor Jézus sírjából föltámadt Megjelent övéinek. Hangja felénk szívek felé áradt: Békesség legyen néktek! Bárcsak mi is látnánk Megváltónkat, S hallhatnánk e békét adó szókat... Jézus, légy hát közöttünk, Békességed add nékünk!

2. Akik érte bánkódnak és sírnak S ajkukról jő bús panasz, Csüggedőknek, akik benne bíznak, Békét ád ő és vigaszt. Ha ezt hallja: „Uram, maradj nálunk! - Szívesen megteszi kívánságunk Megáldja a kenyerünk, Ebben őrá ismerünk.

3. Mikor tanítványi nem is várták, Zárt ajtón át megjelent. Sebhelyeit mindnyájan meglátták, Szólítá a hitetlent. Boldog, ki valóságban szemléli, De boldogabb, ki hitben átéli, S szól az egykor hitetlen: „Én Uram, én Istenem!"

4. Máskor, mint a Genezáret-tónál, Megvizsgálja szívünket, Nyájas szava gyengéden megdorgál: „Mondd, szeretsz-é engemet!?" Boldog, ki bűnéből sírva ébred. S ezt mondja: „Uram, szeretlek téged!" Annak az Úr megbocsát, S rábízza a szent munkát.

Home Next song