Égből szállott világosság

1. Égből szállott világosság,
Terjeszd áldott fényedet!
Oly sötét e lét pusztaság,
Töltsed be a földteret!
Jöjj le, kérünk, Légy te vélünk!
Űzd el éltünk éjhomályát,
Fényed mindent hadd járjon át!

2. Lelkünk addig éj borítja,
Míg föl nem jön szent napod;
Bűn ködében éltünk útja,
Míg szívünket nem lakod.
Jöjj hát, kérünk, Itt a szívünk,
Fényed előtt ím kitárjuk,
Áldásodat várva várjuk!

3. Hogyha felhő eltakarja
Fényedet, ó, drága Nap,
Mert igédet nem vigyázva,
Jártunk bűnös utakat;
Még több fénnyel,
Szent erővel Világíts, míg eloszlatod
Bűn felhőjét, s ragyog napod!

4. Te vezeted lépteinket
Atyánkhoz, a mennybe fel.
Világolsz, hogy ösvényünket
Tév-homály ne fedje el.
Add gazdagon Minden napon
Ösvényünkre fényvilágod,
Míg elérjük dicsországod!

Home


Next song