Egy fáradt vándort láttam

1. Egy fáradt vándort láttam a hegyre menni fel, Kimerülve rongyosan, de arcán derűvel, Nehéz teher a vállán, lehúzza lankadás, De közben így kiált fel: jön a szabadulás.

Ref. Győzedelmi pálmát, dicskoronát, Győzedelmi pálmát nyerünk odaát. Győzedelmi pálmát, dicskoronát, Győzedelmi pálmát nyerünk.

2. A nyári nap hevétől megizzadt homloka, A hosszas küszködéstől szakadt ruházata, De íme életre kelt egy csodás látomás, És közben így kiált fel: jön a szabadulás.

3. Út széli fákon csattog vidám madár sereg, Hogy felfigyeljen rájuk, új dalba kezdenek, De rá vonzó erővel nem bír már e világ, Útközben így kiált fel: jön a szabadulás.

4. Mire a nap leszállott és immár este lett, Átlépte a hegy ormát, ott járt a völgybe lent, Feltűnt örök otthona, a tündöklő, csodás, Fel-felkiált hozsannát: jön a szabadulás.

5. Hallott a parton boldog győzedelmi éneket, Hogy Jézusunk megváltott, ad örök életet, Ha visszapillant, lát egy bevégezett futást, Örömmel így kiált fel: itt a szabadulás.

Home Next song