Uram, mennyi szenvedés

1. Uram, mennyi szenvedés a sorsa földi embernek!
Könnyeink a kínjainkkal ostromolják egedet.
Borongós, szűk halálvölgyben keressük a keresztet,
De csak sírok, romok vannak!
Ne vond meg kegyelmed.

2. Uram, ki az okozója keservünknek, sebünknek?
Be kell látnunk magunk vétkét: mi okoztuk ezeket.
Bűnre mind csak bűnt halmoztunk: ittuk mérgek poharát.
Betelt lelkünk, fogadj vissza!
Fordítsd hozzánk orcád!

3. Tudjuk, Veled találkozni keresztedet rendelted.
Bús világunk annyi kínja járta át a lelkedet.
Érthetetlen számunkra, hogy miként vonsz ki sorsunkból;
Annyit mégis tudhatunk már:
Isten hozzánk hajol!

4. Meddig tűröd, Uram Isten ezt a gonosz világot?
Mennyi van még harsonádig, mikor kel fel, aki holt?
Gyökerestől irtsd ki, Isten, nyomorunknak okait.
Igazság és kegyelem lesz,
Ami helyreállít.

Home


Next song