Mint a fecske, repülj messze földre

Mint a fecske, repülj messze földre,
Színarany szárnyú gondolat repülj el!
Rég nem látott hazámba kerülj el,
Vár a hőn szeretett szép otthoni táj.

Üdvözöld várunk száz ősi tornyát,
Nézz az áldott, az egykor oly virágzó völgybe...
Tudd meg bús földünk szánalmas sorsát,
Ó az emlék, hogy kínoz, hogy fáj!

Bölcsek lantja a fűzfának ágán
De miért lett oly néma a húrja?
Zengjen áradjon dallama újra
Mondja el, hogy milyen volt a múlt.

Keljen életre mindenki száján,
Szálljon bátran a feltámadt ének!
Adjon hangot e sorsűzött népnek,
/: Mely a bús szívbe új lángot gyújt. :/3X
Fényes új lángot gyújt!

Home


Next song