Siess, hívő, a mezőre

1. Siess, hívő, a mezőre, Érett a kalász! A szellő is azt susogja: Itt az aratás! Fend a kaszád, dűljön a rend! Hív a napsugár, Siess, arass, Amíg tart a nyár!

Ref. Nézd, mi szép az aranyszínű sík mező, Isten jóságát, s kegyelmét hirdető! Hála fakadjon és hő ima ajkadon! Ím a Mester vár, siess, mondd: Uram, itt vagyok! Nézd, aranykalászok ringnak szerteszét, Magasztalva ejtsd az Úrnak szent nevét! Hála fakadjon és hő ima ajkadon! Mondd a Mesternek: Íme lásd, Uram, aratok!

2. Minden kéve ég jutalma, Nem sár, nem göröngy, Minden kéve maggal telve Csillog, mint a gyöngy. Siess tehát a mezőre, Mert az óra múl És ha késel, Mit szól majd az Úr?!

3. Siess, arass, míg utolsó Perced nem ver s üt Míg a mező érett kalászt Ringat mindenütt! Még sok kéve bekötetlen S kuszáltan hever, Siess, hívő, Mert az Úr figyel!

Home Next song