Siess, hívő, a mezőre

1. Siess, hívő, a mezőre,
Érett a kalász!
A szellő is azt susogja:
Itt az aratás!
Fend a kaszád, dűljön a rend!
Hív a napsugár,
Siess, arass,
Amíg tart a nyár!

Ref.
Nézd, mi szép az aranyszínű sík mező,
Isten jóságát, s kegyelmét hirdető!
Hála fakadjon és hő ima ajkadon!
Ím a Mester vár, siess, mondd:
Uram, itt vagyok!
Nézd, aranykalászok ringnak szerteszét,
Magasztalva ejtsd az Úrnak szent nevét!
Hála fakadjon és hő ima ajkadon!
Mondd a Mesternek:
Íme lásd, Uram, aratok!

2. Minden kéve ég jutalma,
Nem sár, nem göröngy,
Minden kéve maggal telve
Csillog, mint a gyöngy.
Siess tehát a mezőre,
Mert az óra múl
És ha késel,
Mit szól majd az Úr?!

3. Siess, arass, míg utolsó
Perced nem ver s üt
Míg a mező érett kalászt
Ringat mindenütt!
Még sok kéve bekötetlen
S kuszáltan hever,
Siess, hívő,
Mert az Úr figyel!

Home


Next song