Arcodon érzed a nap melegét

1. Arcodon érzed a nap melegét,
de nem gondolsz arra, hogy milyen a nap.
Hallod a forrás csobogó hangját,
de nem látsz a mélybe, ahonnan fölfakad.
Csodálkozol most, hogy mi ez a dal?
A levegő nem kér, hogy vedd őt észre,
pedig hát nem élhetsz nélküle.
A föld, melyen lépkedsz, biztosan tart meg,
miért is törődnél éppen vele?
Nem tudom, érted-e, hogy mi ez a dal?

Ref.
Elfeledted a hűséget,
a tisztaságot elvesztetted,
a hited régen elhagyott,
a remény benned elfogyott,
a szeretet téged már nem érdekel.
Pedig hát - fénye rád ragyog,
most is rád ragyog,
mindig rád ragyog!

2. Élsz itt a földön, magadnak élsz csak,
nem gondolsz arra, hogy mit hoz a holnap.
a gondod csak az, hogy markolhass többet:
új kocsit, szebb házat, még nagyobb földet.
Tiltakozol most, hogy mi ez a dal!
Itt élsz a földön, de magadnak élsz csak,
nem törődsz azzal, hogy mások is vannak.
Apád, ha megrokkan, más gondozza,
fiadat beszélni, járni más tanítja.
Fölháborodsz talán, hogy mi ez a dal?

3. Élsz itt a földön, élni akarsz csak,
nem érted talán, hogy miért fáj ez másnak?
Születtél, felnőttél, élsz most magadnak,
hiába gyűjtöttél, - nincstelen vagy!
Ó, bárcsak elhinnéd, hogy igaz a dal!
Emberek között vagy, melletted élnek,
próbáld meg egyszer, őket is értsd meg!
Egyformán ragyog ránk fentről a nap,
ha másokért élnél, te lennél boldogabb!
Ó, bárcsak éreznéd, hogy mit mond a dal!

Home


Next song