Mint ragyog a hív lelkek bens? világa,

Mint ragyog a hív lelkek benső világa,

Mint ragyog a hív lelkek benső világa, Bár kívülről őket nap heve éri: Mit őnékik adott az egek Királya, Azt kívülük más senki nem ismeri. Mit senki sem érez, mit senki sem kérdez, Az díszíti őket s vezeti erényre Az segíti őket szent, isteni fényre.

2. Mind egyszerű, mind szerény külsőre nézve Az angyalok öröme, világ gúnyja; De bensőleg Istentől van mindnek éke És szép velük Krisztusnak koronája. Az idők csudái, kik tudnak vigyázni És készülten várják őt, nagy királyukat Hogy méltón mutassák a hódolatukat.

3. Még a földön járnak s már a mennyben élnek; Bár gyengék, a földet a rossztól védik; A háborúságban ők békét élveznek S mit imában kérnek, azt el is nyerik; A részük sok bánat, de örömben járnak; Már mintha meghalt volna minden érzékük, De virul a hitben mély benső életük.

4. Ha életük, a Krisztus, láthatóvá lesz, Önmagát dicsőségben megmutatja Ó! akkor majd mindegyik tündöklő fényt vesz És őket a világ is megcsodálja; Ők akkor vígadnak s vele uralkodnak; Az egeknek fényében, fénykoronákban Így laknak majd örökké az új hazában.

5. Ó! Krisztusunk, te szíveknek elrejtett élte, Te benső világunk égi pompája, A lélek csak általad jut szövetségre, Bár nehéznek látszik a kereszt súlya. A csúfolók nékik most rossz hírük költik; Itt Krisztussal rejtetten élnek Istenben, Ott örökké örvendnek egykor a mennyben.

Home Next song