Mint ragyog a hív lelkek bens? világa,

Mint ragyog a hív lelkek benső világa,

Mint ragyog a hív lelkek benső világa,
Bár kívülről őket nap heve éri:
Mit őnékik adott az egek Királya,
Azt kívülük más senki nem ismeri.
Mit senki sem érez, mit senki sem kérdez,
Az díszíti őket s vezeti erényre
Az segíti őket szent, isteni fényre.

2. Mind egyszerű, mind szerény külsőre nézve
Az angyalok öröme, világ gúnyja;
De bensőleg Istentől van mindnek éke
És szép velük Krisztusnak koronája.
Az idők csudái, kik tudnak vigyázni
És készülten várják őt, nagy királyukat
Hogy méltón mutassák a hódolatukat.

3. Még a földön járnak s már a mennyben élnek;
Bár gyengék, a földet a rossztól védik;
A háborúságban ők békét élveznek
S mit imában kérnek, azt el is nyerik;
A részük sok bánat, de örömben járnak;
Már mintha meghalt volna minden érzékük,
De virul a hitben mély benső életük.

4. Ha életük, a Krisztus, láthatóvá lesz,
Önmagát dicsőségben megmutatja
Ó! akkor majd mindegyik tündöklő fényt vesz
És őket a világ is megcsodálja;
Ők akkor vígadnak s vele uralkodnak;
Az egeknek fényében, fénykoronákban
Így laknak majd örökké az új hazában.

5. Ó! Krisztusunk, te szíveknek elrejtett élte,
Te benső világunk égi pompája,
A lélek csak általad jut szövetségre,
Bár nehéznek látszik a kereszt súlya.
A csúfolók nékik most rossz hírük költik;
Itt Krisztussal rejtetten élnek Istenben,
Ott örökké örvendnek egykor a mennyben.

Home


Next song