Én lelkem áldjad Istent és dicsérd drága sz

Én lelkem áldjad Istent és dicsérd drága szent nevét

Én lelkem áldjad Istent és dicsérd drága szent nevét,
És számon tartsd, hogy itt lent mily áldást hullat rád az ég.
Ő hordta bűnöd terhét és nagy gyöngeséged
És érted adva éltét szent oltalmába vett.
A lelked sasként szárnyal és élted megújul:
Az Úr tesz törvényt majdan s az ősrossz elpusztul.

Megismertette vélünk nagy irgalmasságát az Úr;
Szent oltalmában élünk és jóságának árja hull.
A bűnöst el nem hagyja, mert szív szerint ítél
És irgalmának napja csak áldást hintve kél.
A megbocsátó jóság a mélyből felemel
És bűneinknek árját a tenger nyeli el.

Mint gyermekének atyja, az Isten nékünk megbocsát
S hogy éljünk, értünk adta az üdvösségnek zálogát.
Ő tudja, hogy mily gyarlók, mily porszemek vagyunk;
Mint sárgult őszi lombok mind hullunk, hervadunk;
Az életünk e földön oly könnyedén elszáll,
Mint játszi röpke szellő, mely gyorsan messze jár.

Mily irgalommal teljes mi megtartó nagy Istenünk,
Mert szent karjába felvesz és így tesz jóra jót velünk.
S ki féli most és áldja az Úr örök nevét,
Azt üdvösségre várja a menny, a fényes ég.
Te angyalkar zengd ott fent az Úr dicsőségét,
Én lelkem áldjad Istent és hirdesd szent nevét.

Home


Next song