Az Úr keresztje mellé ha állok, mily öröm

Az Úr keresztje mellé ha állok, mily öröm

Az Úr keresztje mellé ha állok, mily öröm, Így sziklakőnek árnya véd e hév, sivár földön. Itt leltem édes menhelyet, hol szívem megpihen, Kifáradt bár a szenvedés nagy küzdelmeiben.

Mily biztonságos otthon a Krisztus-sziklavár, Hol szentség és az irgalom kart karba öltve jár. Mint Jákób, létrát látok itt és ez is égbe visz, Az Úr keresztje ég felé nyit utat nékem is.

A sír között és köztem az Úr keresztje áll. És így bénítón nem gyötör a sír mélysége már. Két karját tárva a kereszt, mint őr az útra néz: Az örök sírtól védi azt a drága égi kéz.

Az Úr Bárányát nézem, Ő ott szenvedt a fán És énérettem vérezett a kínhalál után. S mert két nagy csodát látok meg, a szégyen önt el itt: Az ég kegyelmét látom meg és szívem bűneit.

A drága kereszt árnyán oly jól megnyugszom én, A Krisztus arca fénylik rám, más fényt nem kérek én. És szívemnek, ha nyer, ha veszt, nem ad más éltet itt A bűnöm szégyenterhe közt: a váltság és a hit.

Home Next song