Az Úr keresztje mellé ha állok, mily öröm

Az Úr keresztje mellé ha állok, mily öröm

Az Úr keresztje mellé ha állok, mily öröm,
Így sziklakőnek árnya véd e hév, sivár földön.
Itt leltem édes menhelyet, hol szívem megpihen,
Kifáradt bár a szenvedés nagy küzdelmeiben.

Mily biztonságos otthon a Krisztus-sziklavár,
Hol szentség és az irgalom kart karba öltve jár.
Mint Jákób, létrát látok itt és ez is égbe visz,
Az Úr keresztje ég felé nyit utat nékem is.

A sír között és köztem az Úr keresztje áll.
És így bénítón nem gyötör a sír mélysége már.
Két karját tárva a kereszt, mint őr az útra néz:
Az örök sírtól védi azt a drága égi kéz.

Az Úr Bárányát nézem, Ő ott szenvedt a fán
És énérettem vérezett a kínhalál után.
S mert két nagy csodát látok meg, a szégyen önt el itt:
Az ég kegyelmét látom meg és szívem bűneit.

A drága kereszt árnyán oly jól megnyugszom én,
A Krisztus arca fénylik rám, más fényt nem kérek én.
És szívemnek, ha nyer, ha veszt, nem ad más éltet itt
A bűnöm szégyenterhe közt: a váltság és a hit.

Home


Next song