Megtaláltál mikor a bűnbe vesztem,

Megtaláltál mikor a bűnbe vesztem, Idegen oltáron áldoztam én. Már roskadoztam, reménytelen voltam, Mert vállaimat nyomta bűnteher. A föld porából kegyelemre hoztál, Hogy szeretettel engem felruházz. És átkarolva emlékszek, így szoltál: „ A szeretetem, íme, gyógyír már.”

Ma szorgalommal visz feléd az utam, Kevés idő s a célhoz jutok én. A győzelemnek ajtaján belépek, Az ajtón melynek neve: Golgota. Ha néha földre húz a kereszt súlya És száz veszéllyel szinte küzdök én, Akkor is hálát zeng a szívem húrja, Mert számomra a kegyelmed elég.

Home Next song