Atyám ne fond karod nyakamba

Atyám ne fond karod nyakamba

Atyám ne fond karod nyakamba lágy ölelésed folytogat
Lehervadt régen orcám hamva tartsd vissza most a csókodat
Mert vétkeztem te ellened nem vagyok többé gyermeked

Koldus vagyok rongyos ruhájú pazarló léha sőt vak is
Nem illet engem csak a vájú megelégedném azzal is
Hadd most a régit fényeset leszek legkisseb béresed.

Kiadtad már a rám eső részt nem jár nekem már semmi más
Hogy inséget láttam s törődést csak én csak én vagyok hibás
Eltékozoltam jussomat mindent mit név és otthon ad.

Ujjamra mégis gyűrűt húzol diszesre váltod rossz gúnyám
Szived szerelme most is unszól sok bánat jarta év után
Ó ház Atyai juss örök eléd roskadva megtörök.

Nagyobb a szived mint a vétkem mint ennen kebleden a vágy
Kivet mindenki szomjan étlen te vagy most egyetlen barát
Magam útálom más kerűl te szeretsz hiven egyedűl.

Atyám ölelj hát csókold arcám édesb akár bocsánatod
Kit visszavártál bűne harcán fiad meghalt s feltámadott
Ó hiv a ház add a sarut ki elveszett ma hazajut.

Home


Next song