Egykor Dávid nemes városában

1. Egykor Dávid nemes városában,
Istállóban a jászol fölött
Szent asszony viraszta bánatában.
Kis gyermekkel karjai között
Mária volt, az édesanya,
Jézus Krisztus kicsinyke fia.

2. Égből jött e bűnös, rossz világra,
Ő az Isten, mindenek Ura.
Istálló volt fényes palotája.
Bölcsője a juhok jászola.
Együtt élt a koldusokkal,
nem vigadt az angyalokkal.

3. És míg gyermek volt,
híven követte Apja anyja jó intéseit,
Azt a szegény asszonyt úgy szerette,
ki gondozta gyermek éveit.
Minden gyermek Őt kövesse,
Édes anyját, apját úgy szeresse.

4. Jézus, gyermekéveink példája,
Napról-napra lassan nagyra nőtt,
Gyenge volt, bánat is szállt rája,
Könny-mosoly mind jól ismerte őt,
most azért érzi minden gyászunk,
Most is osztja a mi boldogságunk.

5. Egyszer majd meglátjuk Őt az égben
Mint drágán megváltott népei,
Mert a gyermek oly szelíd, oly kedves,
ő a mi Urunk s mi hívei.
Kézen fogva visz magához,
mennyországba, örök sátorához.

6. Többé nem az istálló homálya
Rejti őt s a juhok jászola:
Ő az égnek koronás királya,
Nagy Istennek dicső, szent fia;
Üdvözültek lelkei
Fény ruhában hódolnak neki!

Home


Next song