Egykor Dávid nemes városában

1. Egykor Dávid nemes városában, Istállóban a jászol fölött Szent asszony viraszta bánatában. Kis gyermekkel karjai között Mária volt, az édesanya, Jézus Krisztus kicsinyke fia.

2. Égből jött e bűnös, rossz világra, Ő az Isten, mindenek Ura. Istálló volt fényes palotája. Bölcsője a juhok jászola. Együtt élt a koldusokkal, nem vigadt az angyalokkal.

3. És míg gyermek volt, híven követte Apja anyja jó intéseit, Azt a szegény asszonyt úgy szerette, ki gondozta gyermek éveit. Minden gyermek Őt kövesse, Édes anyját, apját úgy szeresse.

4. Jézus, gyermekéveink példája, Napról-napra lassan nagyra nőtt, Gyenge volt, bánat is szállt rája, Könny-mosoly mind jól ismerte őt, most azért érzi minden gyászunk, Most is osztja a mi boldogságunk.

5. Egyszer majd meglátjuk Őt az égben Mint drágán megváltott népei, Mert a gyermek oly szelíd, oly kedves, ő a mi Urunk s mi hívei. Kézen fogva visz magához, mennyországba, örök sátorához.

6. Többé nem az istálló homálya Rejti őt s a juhok jászola: Ő az égnek koronás királya, Nagy Istennek dicső, szent fia; Üdvözültek lelkei Fény ruhában hódolnak neki!

Home Next song