Nagy vagy te, Isten

1. Nagy vagy te, Isten, nagy a te hatalmad,
Világteremtő a te szózatod;
Mondád: Legyen! A puszta semmiségből
Világosság s mindenség támadott.

A csillag-ezrek, a nap fényessége,
Ég, föld követte szent parancsszavad:
Remeg, szívem s megdöbbenvén csodálja
Mindenható, dicső hatalmadat.

2. Nagy vagy te, Isten, nagy a bölcsességed,
Mindent mi szépen s bölcsen alkotál!
A földi embert tetted gyermekeddé,
Lelkedből lelket ő néki adál.

Kicsiny fűszálban, óriási tölgyben
Dicső kezed nyomát szemlélteted:
Szívem kitárva hódolással áldom
Csodálatos nagy bölcsességedet.

3. Nagy vagy, Uram és mily nagy a szerelmed,
Fiadban mit velem éreztetél;
A pislogó kis mécset el nem oltád
A megtört nádnak megkegyelmezél.

Mikor hevertem bűnbe megkötözve,
Felém kinyujtád irgalmas kezed;
Öröm könnyekkel térdre hullva áldom,
Te üdvözítő nagy szerelmedet!

Home


Next song