Úgy gyötört a szomj

1. Úgy gyötört a szomj És nem volt erőm, Már elhagyni kő fekhelyem. Hiába volt sok vízmozdulás, Ott feküdtem reménytelen.

Ó, miért is élnem, Ha nincs reményem, Tekints rám nagy Istenem. Hát hiába volt sok vízmozdulás Ha nem gyógyul az életem.

2. Az ünnep nap reggel Hajolt felém Egy fehér ruhás idegen. Ó, nem ajkam szólt, Csak könnyes szemem És Ő megfogta hideg kezem.

Szent erő vonult át a testemen És otthagytam bús fekhelyem. A Bethesda fénylő tükrében állt Az én gyógyító Mesterem.

3. Most szökdelj és ujjongj, Van már erő, Te nemrég még oly béna láb És hagyd el most Harmincnyolc év után A Bethesda tornác falát.

Ó, dicső reményem, Ezért kell élnem, Felelt az én Istenem. És elküldte Jézust, Szívem urát, Ki dicső Megváltóm nekem.

Home Next song