Úgy gyötört a szomj

1. Úgy gyötört a szomj
És nem volt erőm,
Már elhagyni kő fekhelyem.
Hiába volt sok vízmozdulás,
Ott feküdtem reménytelen.

Ó, miért is élnem,
Ha nincs reményem,
Tekints rám nagy Istenem.
Hát hiába volt sok vízmozdulás
Ha nem gyógyul az életem.

2. Az ünnep nap reggel
Hajolt felém
Egy fehér ruhás idegen.
Ó, nem ajkam szólt,
Csak könnyes szemem
És Ő megfogta hideg kezem.

Szent erő vonult át a testemen
És otthagytam bús fekhelyem.
A Bethesda fénylő tükrében állt
Az én gyógyító Mesterem.

3. Most szökdelj és ujjongj,
Van már erő,
Te nemrég még oly béna láb
És hagyd el most
Harmincnyolc év után
A Bethesda tornác falát.

Ó, dicső reményem,
Ezért kell élnem,
Felelt az én Istenem.
És elküldte Jézust,
Szívem urát,
Ki dicső Megváltóm nekem.

Home


Next song