Zarándok utamon

1. Zarándok utamon a menny felé Néha úgy ellankadok, Megfáradt szemem a távolba néz, Felém egy szebb hon ragyog.

Refrén: Ott ragyog mennyben az én koronám, Int felém az égi kar. Megváltóm szeretve vár ott reám, Ó, bár csak mennék hamar!

2. Bár rögös utamon tövis sebez És a kereszt oly nehéz, Vérzik a lábam és könnyes szemem, Mégis a távolba néz.

3. Ha gonosz ellenség támad reám, Remegve megállok én, Megváltóm, bíztatva, így szól hozzám: „Légy bátor és mit se félj!”

4. Honvággyal szívemben így folytatom Utam, feléd szép hazám, Míg végre én benned megnyughatom Sok szenvedés, harc után.

Home Next song