Zarándok utamon

1. Zarándok utamon a menny felé
Néha úgy ellankadok,
Megfáradt szemem a távolba néz,
Felém egy szebb hon ragyog.

Refrén:
Ott ragyog mennyben az én koronám,
Int felém az égi kar.
Megváltóm szeretve vár ott reám,
Ó, bár csak mennék hamar!

2. Bár rögös utamon tövis sebez
És a kereszt oly nehéz,
Vérzik a lábam és könnyes szemem,
Mégis a távolba néz.

3. Ha gonosz ellenség támad reám,
Remegve megállok én,
Megváltóm, bíztatva, így szól hozzám:
„Légy bátor és mit se félj!”

4. Honvággyal szívemben így folytatom
Utam, feléd szép hazám,
Míg végre én benned megnyughatom
Sok szenvedés, harc után.

Home


Next song