Te életadó élet

1. Te életadó élet, Halált törlő halál;
Ki értem elviselted A büntetést a fán!
Énértem tűrtél mindent, Bűnterhes lelkemért,
S szent véred hullt gyógyírként, Üdv s hála mindezért!

2. Ím nézem azt a kertet, Hol Jézus küszködött,
Hol arca verejtéket És szent vért gyöngyözött.
A halált, mit megvívott, Én érdemeltem meg,
És mit oly bőven ontott, A vére mentett meg.

3. Az árulónak csókja Bús arcát égeté.
Megkötve latormódra Vad tömeg vezeté.
Majd ellenséges kézbe És a helytartóhoz
Átadták törvényszékre, Az álnok papokhoz.

4. Megostorozva állott, Nézd: "Íme az Ember." -
Eltűrte, szót sem szólott, Hogy sújták ököllel.
Majd szemléld a szent Bárányt A bűnhődés fáján!
Átszegzék kezét, lábát, Zord tövis homlokán.

5. A váltság drága műve Így véghezvitelt nyert,
Bűnterhes lelkem üdve Beteljesedést lelt.
Ő meghalt és én élek, Bár bűnös én voltam.
Ő értem kezessé lett, S így üdvhöz jutottam.

Home


Next song