Rohan könyörtelen az idő

1. Rohan könyörtelen az idő,
Vele századok, ezredek.
Hervad a szép ifjúság, erő;
A népek, törzsek, nemzetek.

S a múló, rövid földi évek
Eltűnnek éjben nyomtalan,
Repül szelek szárnyán az élet,
Mi is vele megyünk gyorsan.

2. A földi gyönyör mind elmúlik,
A munka, gond, sok küzdelem.
A rang, dicsőség porba hullik,
S nem kell belőle semmi sem.

Ó, ember, mondd, miért születtél?
Mért kell szenvedned itt neked?
Mit tett e földön szomjas elméd?
Porrá lesz mind, mi porból lett.

3. Ez élet vágya, kísértése
Elmúlik, s mégy a sír felé,
És nem gondolsz rá évről évre,
Hogy tested az enyészeté.

De van élet a síron túl is!
A lelkünk örök élete,
Ítélet elé fogunk állni,
Ó, erre gondoltál-e te?

Home


Next song