Rohan könyörtelen az idő

1. Rohan könyörtelen az idő, Vele századok, ezredek. Hervad a szép ifjúság, erő; A népek, törzsek, nemzetek.

S a múló, rövid földi évek Eltűnnek éjben nyomtalan, Repül szelek szárnyán az élet, Mi is vele megyünk gyorsan.

2. A földi gyönyör mind elmúlik, A munka, gond, sok küzdelem. A rang, dicsőség porba hullik, S nem kell belőle semmi sem.

Ó, ember, mondd, miért születtél? Mért kell szenvedned itt neked? Mit tett e földön szomjas elméd? Porrá lesz mind, mi porból lett.

3. Ez élet vágya, kísértése Elmúlik, s mégy a sír felé, És nem gondolsz rá évről évre, Hogy tested az enyészeté.

De van élet a síron túl is! A lelkünk örök élete, Ítélet elé fogunk állni, Ó, erre gondoltál-e te?

Home Next song