Nagy vagy, Te, Isten

1. Nagy vagy, Te, Isten,
nagy a Te hatalmad,
Világteremtő a Te szózatod!
Mondád: „Legyen!”
S a puszta semmiségből
Világosság, mindenség támadott.

A csillag-ezrek, a nap fényessége,
Ég, föld követte szent parancsszavad.
Remeg szívem, s megdöbbenvén csodálja,
Mindenható, dicső hatalmadat.

2. Nagy vagy, Te, Isten,
nagy a bölcsességed,
Mindent mily szépen, bölcsen alkottál!
A földi embert tetted gyermekeddé,
Lelkedből lelket őnéki adtál.

Kicsiny fűszálban, óriási tölgyben
Dicső kezed nyomát szemlélteted.
Szívem kitárva,
hódolással áldom
Csodálatos nagy bölcsességedet.

3. Nagy vagy, Te, Isten,
s mily nagy a kegyelmed,
Fiadban mit vélem éreztettél!
A pislogó kis mécsest el nem oltád,
S a megtört nádnak megkegyelmeztél.

Mikor hevertem bűnben, megkötözve,
Felém nyújtád ki irgalmas kezed.
Örömkönnyekkel, térdre hullva áldom
Te üdvözítő nagy kegyelmedet

Home


Next song