Nagy vagy, Te, Isten

1. Nagy vagy, Te, Isten, nagy a Te hatalmad, Világteremtő a Te szózatod! Mondád: „Legyen!” S a puszta semmiségből Világosság, mindenség támadott.

A csillag-ezrek, a nap fényessége, Ég, föld követte szent parancsszavad. Remeg szívem, s megdöbbenvén csodálja, Mindenható, dicső hatalmadat.

2. Nagy vagy, Te, Isten, nagy a bölcsességed, Mindent mily szépen, bölcsen alkottál! A földi embert tetted gyermekeddé, Lelkedből lelket őnéki adtál.

Kicsiny fűszálban, óriási tölgyben Dicső kezed nyomát szemlélteted. Szívem kitárva, hódolással áldom Csodálatos nagy bölcsességedet.

3. Nagy vagy, Te, Isten, s mily nagy a kegyelmed, Fiadban mit vélem éreztettél! A pislogó kis mécsest el nem oltád, S a megtört nádnak megkegyelmeztél.

Mikor hevertem bűnben, megkötözve, Felém nyújtád ki irgalmas kezed. Örömkönnyekkel, térdre hullva áldom Te üdvözítő nagy kegyelmedet

Home Next song