Földre hulló égi manna

1. Földre hulló égi manna, Isten-küldte táplálék, Megújítod napról napra Küzdő néped erejét. Szívünk tárjuk most Eléd, Mint hűs harmat, hullj le arra; Te vagy éltünk mindene, Jézus, élet kenyere!

2. Néped hajdan mannát evett Hosszú vándorútján át; Tőled nyert ott forrásvizet, Míg elérte Kánaánt. Mi is hittel nézünk Rád, Nyisd meg számunkra a mennyet; Kérünk, szállj e földre le, Jézus élet kenyere!

3. Hosszú még az út, a pálya, Melyen néped halad itt; S a halál zord pusztasága Számos hőst megtántorít. De él bennünk az a hit, Hogy Te léssz erőnk forrása. Jöjj, és szívünk töltsd tele, Jézus, élet kenyere!

Home Next song