Földre hulló égi manna

1. Földre hulló égi manna,
Isten-küldte táplálék,
Megújítod napról napra
Küzdő néped erejét.
Szívünk tárjuk most Eléd,
Mint hűs harmat, hullj le arra;
Te vagy éltünk mindene,
Jézus, élet kenyere!

2. Néped hajdan mannát evett
Hosszú vándorútján át;
Tőled nyert ott forrásvizet,
Míg elérte Kánaánt.
Mi is hittel nézünk Rád,
Nyisd meg számunkra a mennyet;
Kérünk, szállj e földre le,
Jézus élet kenyere!

3. Hosszú még az út, a pálya,
Melyen néped halad itt;
S a halál zord pusztasága
Számos hőst megtántorít.
De él bennünk az a hit,
Hogy Te léssz erőnk forrása.
Jöjj, és szívünk töltsd tele,
Jézus, élet kenyere!

Home


Next song